92 új Tesla töltőpont épül Magyarországon részben EU-s pénzből, és 8 elavult töltőpont korszerűre cserélése is megtörténik – derült ki a legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányhatározatából. Emellett 168 egyéb elektromos töltőpont is épül az országban, valamint Tatabányánál, az M1-es autópálya lehajtójánál, egy hidrogén töltőpont is megvalósul kamionok és haszonjárművek töltésére.
A légszennyezés, amely évente több millió ember halálát okozza világszerte, egy fontos előnnyel is jár az emberiség számára: csökkenti a napsütés okozta felmelegedés hatását. Ha csökkentjük a légszennyezést, az felgyorsítja az éghajlatváltozást - mutattak rá kínai kutatók a Reuters beszámolója szerint.
A Nemzetközi Energiaügynökség új jelentése is rávilágít a földgázimport jó részének kiváltására alkalmas jelentős hazai biometán-potenciálra. A magyar biometán-vagyon kiaknázásával olyan, az energiafüggetlenséget erősítő hazai megújuló forrást vonhatunk be az energiaellátásba, amely hozzájárulhat a napelemek által okozott kihívások megválaszolásához, új munkahelyek teremtéséhez és a magyar ipar fejlesztéséhez is. A termelés fokozása szerepel a kormányzati stratégiában is, az iparági szereplők pedig önálló biogáz- és biometán stratégián dolgoznak.
Idén szeptemberben második alkalommal díjaztuk a legkiválóbb, leginnovatívabb, a fenntarthatóságért elkötelezett nagyvállalatokat, kis-, és középvállalatokat, befektetéseket, innovációkat és jó ügyeket. Idén közel 70 pályázat közül választotta ki a szakmai zsűri a nyertes projekteket és az eredményeikről beszámoló cégeket. Az MBH Bank, a Green Cloud, a PwC Magyarország, a Dandelion Group és a Portfolio Csoport közös támogatásával összesen 5+1 kategóriában adhattunk át díjakat a Diageo - CALL-Action, a Szegedi Vízmű, az Irota EcoLodge, az Agroloop Hungary Kft., a Lehel Radiátorgyár cégcsoport és a K&H - Hűsítő ligetek programok és eredmények képviselőinek. A díjazottaknak gratulálunk, és jövőre ismét várjuk a legkiválóbb zöld programokat, eredményeket. Legyen öné, önöké, a vállalaté a Green Awards egyike 2024-ben!
Bár az EU-s jogszabályok szerint csak a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak kell 2025-től fenntarthatósági jelentést készíteniük évente, a beszállítói láncokon keresztül a hazai KKV-k is erőteljesen érintettek. Nem odázhatják el a működésük zöldítését, mert a nagyvállalatok ESG vállalásaiban a beszállítóikkal szemben is komoly követelményeket támasztanak. Az energiahatékonyság, a digitalizáció és a termelés modernizálása nyithatja meg az utat a célok eléréséhez, de a magyar KKV-k fele inkább a hétköznapi kihívások leküzdésén, mintsem hosszútávú fenntarthatósági stratégián dolgozik. A kis-és közepes vállalkozások számára azonban olyan kisebb ráfordítást igénylő megoldások is elérhetők, amelyekkel a meglévő géppark „felokosításával” is jelentős hatékonyságnövekedést lehet elérni. A Portfolio-nak Virág Aladár, a Bosch Rexroth Kft. digitalizációs igazgatója lépésről lépésre magyarázza el, hogyan érdemes egy hazai KKV-nak a digitalizáció útjára lépni, és ebben milyen segítséget nyújthatnak a vállalat megoldásai.
A KPMG új ESG Tanúsítási Érettségi Indexe alapján világszerte a vállalatok 75 százaléka úgy érzi, hogy még hosszú út áll előtte ahhoz, hogy készen álljon az ESG teljesítményének tanúsítására és az új szabályozási követelményeknek való megfelelésre. Pedig a 2024. január 1-jétől kezdődő üzleti év vonatkozásában az európai uniós közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak már kötelező lesz jelentést közzétenniük.
A nepáli hegyek jégtakarójának közel egyharmada elolvadt az elmúlt három évtized alatt a globális felmelegedés következtében - hívta fel a figyelmet António Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn Nepálban.
A kedvező változásoknak köszönhetően az elmúlt években javultak az energiaátmenet kilátásai, és ha ez egyelőre nem is elegendő a klímacélok teljesítéséhez, a trend egyértelműen arra utal, hogy egyre több területen közelítjük meg az ehhez szükséges pályát. Ennek megfelelően az olyan, meghatározó elemzőházak mint a Nemzetközi Energiaügynökség, évről évre rendre jókora felfelé irányuló módosításokat hajtanak végre a tiszta energia várható terjedésére vonatkozó prognózisaikban.
Ha nem szállítjuk le a szerződés szerint a Paks II. irányítástechnikáját, akkor egyrészt szinte korlátlan összegre beperelhet minket Magyarország, másrészt a kínaiak kerülnének be helyettünk a projektbe, és ne felejtsük el, hogy Paks közelebb van Németországhoz, mint Csernobil – ezt az érvrendszert adta elő Joe Käser, a német Siemens Energy felügyelőbizottsági elnöke a Welt and Sonntagnak adott nyilatkozatban.
Újrahasznosított acélból készült légcsatornákkal bővíti a termékválasztékot a Lindab. A vállalat már készül arra is, hogy várhatóan 2026-tól nagyüzemi gyártásba kerül a fosszilis anyagoktól mentes acél. Addig is a 75 százalékban újrahasznosított anyagot tartalmazó acélból készült légcsatornákkal csökkentik a saját és a partnereik negatív környezeti hatását - szerepel a cég közleményében.
A jövő hónapban tartandó COP28 klímacsúcs elnöksége és két megújuló energiával foglalkozó szervezet hétfőn felszólították a világ kormányait, hogy háromszorozzák meg a megújuló energiatermelési kapacitásaikat 2030-ig, hogy megelőzzék a 1,5 Celsius-fokot meghaladó globális felmelegedést - derül ki a résztvevők közös jelentéséből.
A megújuló energiaforrások terjedése kezdi lefelé törni a globális szén-dioxid-kibocsátási görbét, nagyrészt a nap- és szélenergiának, illetve a villanyautóknak köszönhetően - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) irányadónak számító 2023-as jelentéséből. Ez a remény életben tartásához elég, de a klímacélok eléréséhez még sokkal többre van szükség.
Magyarországon volt messze a legmagasabb a villamos energia ára az Európai Unióban a közepes és nagyvállalati fogyasztók körében az idei első félévben – derült ki az Eurostat friss adataiból. Ez arra utal, hogy a számos adózási és szabályozási torzítás magas energiakereskedői árajánlatokhoz vezetett, illetve az energiafogyasztó cégek jelentős része beleragadhatott a fixáras, vagy merev feltételrendszerű szerződésébe, amit a tavalyi év végefelé kötött. Mindez jelentős költségoldali versenyképességi hátrányt okozott sok cégnek, és csak egy kisebb részük tudta kihasználni a piaci áramárak esését. A villamos energia mellett a vállalati gázáraknál is kirívó volt a helyzet az idei első félévben: Európa élmezőnyébe tartoztak az árak több fogyasztási kategóriánál is. Így tehát egyszerre két irányból érkező nyomás mellett kellett teljesíteniük a cégeknek, ami bizonyára hatással volt az árazási magatartásukra, és Európa legmagasabb inflációs rátájára is.
A gazdasági hullámvölgy és magasabb ruhaárak kényszerítik az embereket új spórolási megoldások felkutatásának irányába, vagy esetleg etikai vagy fenntarthatósági szempontok a döntőek? A használtruha-piac robbanásszerűen növekszik, olyan online platformok veszik fel a harcot a Shein elképesztő forgalmú webáruházával, mint a Vinted - de vajon sikerül lépés tartani az árversenyben? Hogyan érinti mindez a vásárlókat és az ipart? Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az ultra-fast fashion weboldalakról és az online használtruha platforomkról való vásárlás? Többek között a fenti kérdésekre kereste a választ az Ynsight Research netnográfiai elemzésében és hasonló kérdésekre keressük mi is a választ a november 9-i Gen Z Fest/ Green rendezvényünkön, ahol többek között Korn Anita, a Ruhastory bloggere is beszélget a színpadon a fenntartható divatról és életmódról.
A fejlesztési pályák kijelöléséről, az egyes szektorok vagy technológiák hosszú távú megváltozásáról, átalakulásáról szól többek között a múlt hónapban elkészült Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálati tervezete. Mivel Magyarország is vállalta a 2050-es nettó klímasemlegesség elérését, így a következő 25 év, illetve kiemelten a 2030-ig tartó időszak beruházási politikájának, ösztönzési rendszerének, megvalósítani kívánt zöld megoldásainak az alapja ez a dokumentum. Mit tartalmaz? Például a nap-, a szél-, és a geotermikus energia berobbantását Magyarországon, a hidrogén alapú közlekedés jövőjét, valamint 2,6 millió lakóépület felújítására vonkozó célokat. Sajnos az előbbi felsorolás és a mögöttük rejlő nagyratörő tervek a távolabbi jövő elképzelései, rövid távon ugyanis egy lassabban csökkenő CO2-kibocsátási utat jelöl ki a tervezet és inkább a 2030-as évek utánra csoportosítja át a feladatok markáns részét. A Green Policy Center értékelte a legújabb NEKT tervezetet: rámutatott a hiányosságokra, illetve a legfontosabb célkitűzésekre, amit a dokumentum tartalmaz, és összefoglalta az alszektorokban - energia, ipar, közlekedés, épületek, stb. - várható változásokat, amely mind a klímasemlegesség elérése érdekében fog hazánkban bekövetkezni.
Az Európai Bizottság az EU-ba érkező importgázra is kiterjeszti a metánkibocsátási korlátozást 2030-ig, ami az orosz, és az algériai gáz megcélzása mellett az amerikai cseppfolyósított földgázt is „eltalálhatja” – derült ki abból az október 23-i dátumú tervezetből, amelybe betekintést nyert a Reuters.
Példaértékű együttműködés született a Bosch és a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem között, idén tavasszal adták át az egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot. A szereplők együttműködése már 15 éves múltra tekint vissza, azonban a jelenlegi beruházás új mérföldkőnek számít, egyben dimenzióváltást is jelent, hiszen a diákok és az oktatók egyaránt a legmodernebb eszközökkel kísérletezhetnek a laborban. A BME és a Bosch szakemberei olyan szimulációs és tesztelési környezetben dolgozhatnak, ahol az elektromos hajtáslánc, illetve részegységeinek működését az eddigieknél pontosabban tudják modellezni, és a közös kutatás-fejlesztési munka eredményeként az elektromos járművek működését még inkább tudják optimalizálni. Az új létesítményben folyó szakmai munka egyik első, és igen látványos eredménye egy harmadik szereplővel, a MouldTech Systems-szel közösen fejlesztett Alfa Tipo 184, egy, az ’50-es évek jellegzetességeit idéző Formula 1-es versenyautó újragondolt, elektrifikált változata, amely szeptemberben a müncheni IAA MOBILITY 2023 nemzetközi autóipari kiállításon, a HIPA standján is bemutatkozott.
Az Act Local! Green Startup Challenge egy középiskolásoknak szóló országos üzleti fenntarthatósági verseny, ami azt a célt tűzte ki, hogy megmutassa a diákoknak, mennyire elengedhetetlen a fenntarthatóság és a vállalkozói gondolkodás együttműködése a jövőnk érdekében.
A előző évben elért éves 2,5%-os dekarbonizációs ráta helyett közel hétszeres, éves szinten 17,2%-os dekarbonizációra lenne szükség, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az iparosodás előtti időszakra jellemző szinteket 1,5°C-kal. Elkeserítő tény, hogy 2000 óta egyetlen G20-országnak sem sikerült évi 11%-nál többet elérnie. Bár a napenergia-felhasználás 24,4%-os, sosem tapasztalt mértékű növekedése biztató, a PwC Net Zero Economy Indexe szerint minden töredékfoknyi felmelegedés megakadályozásáért komoly árat kell fizetnünk.
A Nemzetközi Energiaügynökség minden évben kiadja energiapiaci előrejelzését, amelyben jellemzően izgalmas prognózisok szerepelnek. A 2023-as kiadvány egyik legizgalmasabb üzenete, hogy a tiszta energiára való áttérés momentuma elég erőssé vált ahhoz, hogy az IEA alapforgatókönyve szerint a szén, a kőolaj és a földgáz iránti globális kereslet tetőzzön 2030 előtt. A tetőzést viszont várhatóan nem követi meredek keresletcsökkenés, és ha az előrejelzésnek megfelelően e fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet magas szinten marad, akkor a változás messze nem elegendő a globális klímacélok eléréséhez.